Két évvel a legutóbbi beszélgetésünk után újabb izgalmas történésekre derült fény a berettyóújfalui Trident háza táján. Az akkor még tervezett „Best Of” lemez és új dalötletek most már valósággá váltak, illetve a zenekari felállás is megváltozott. No, de hogy mi és hogyan történt pontosan, az hamarosan ki derül Demeter Zoli (DZ) és Papp "GEZBEE" Zsolti (GZs) válaszaiból az alábbi interjúban...
Legutóbb 2017 januárjában beszélgettünk, és azt követően több koncertet is adtatok. Hogyan sikerültek és melyik tetszett a legjobban?
DZ: Jó bulik voltak. Természetesen ekkora szünet után nem egyszerű újra színpad késszé tenni egy csapatot. Újra be kellett indítani, fel kellett melegíteni a gépezetet, beolajozni a rozsdás szerkezetet. Úgy gondolom erre alkalmasak voltak a koncertek. Mint egy hibernálás után. Felkelt a zenekar és egy teljesen más világban kellett magára találnia. Sokan kíváncsiak voltak, nagy volt az érdeklődés. A „korabeli” közönséget a nosztalgia, az újabb generációkat pedig a kíváncsiság hozta el. A bemelegítés jól sikerült, a szerkezet működik, készen állunk a folytatásra.
GZs: Mind nagyon ütős buli volt a maga nemében. Az első Berettyóújfaluban, egy iszonyatos hangulat mellett kiváló volt a hangzás is. A helyi közönségen kívül rengeteg „régi” arc jött haza az ország minden részéről és így olyan volt, mint egy időutazás, egy 20 éves osztálytalálkozó. Hajdúszoboszlón is remek volt, majdnem kirúgták a ház oldalát, oda is jöttek a szélrózsa minden irányából. Debrecenben a Roncsban is eszméletlen jó volt a hangulat és a hangzás, ide is nagyon sokan eljöttek, olyanok is akik az eddigi bulikon már ott voltak. Aztán a Cluékkal a Dürer is és az októberi Mólós buli is nagyon állat volt. Hogy melyik tetszet a legjobban? Nehéz választani, de számomra talán… mind. :)
Az elmúlt időszakban már elérhetővé vált néhány újra felvett dalotok. Milyen fogadtatásuk volt? Ti hogy érzitek, hogy sikerültek?
DZ: Nagyon jó érzés, hogy ezeket a dalokat a mai tapasztalattal, érzésvilággal a jelenkorba tudtuk átültetni. Szerintem ez olyan jól sikerült, hogy úgy gondolom bármelyik dal íródhatott volna akár most is. Nem érzem elavultnak egyiket sem. Kortalanok. Ne felejtsük el, hogy az „Újabb technológiák” anyaga annak idején jócskán meghaladta a korát. Ez tény. Még az újrakezdő koncerteken is a zenekart csak hírből ismerő emberek, sőt még egy-két mai technikus között is a meglepetés erejével hatott. Nyilván lehetett volna ez még jobb Los Angelesben Bob Rock szárnyai alatt, de akinek ez így nem jön be, annak úgy sem jönne be. Amit a lehetőségeink engedtek, azt lelkiismeretesen kihasználtuk.
GZs: Pozitívak a visszajelzések, sok pluszt kaptak a dalok, azért csak eltelt 20-24 év mialatt mi is értünk, így tudtunk is hozzátenni rendesen. A hangzás pedig egyértelműen sokkal jobb, ráadásul sikerült egyedire keverni. Ez egyébként szándékos, és az új korszakban sem akarunk „tucatsoundot”, hanem olyat, ami szerintünk a mi dalainknak jól áll, a mi fülünknek tetszik.
A „Best Of” lemez készítése is folyik a háttérben. Hogy haladtok a munkálatokkal és milyen érdekességei vannak az anyagnak?
GZs: 11 régi és 1 új dalt tartalmaz majd az album. Az új dalról annyit, hogy anno félbe maradt és csak a gépalap maradt meg. Most teljesen újraértelmeztük, a szöveg belőlem szakadt ki, egyébként már a YouTube-on meghallgatható „Kakukktojás” címmel. A lemez teljes listáját inkább nem áruljuk el, legyen az meglepetés. A „Best Of”-ot exkluzív formában szerzői kiadásban kívánjuk megjelentetni, már csak a nyomdai munkák vannak hátra. Tudjuk, hogy sokan várják már. Érdemes beszerezni, mert limitált példányszámban lát napvilágot. Ezzel egy korszak lezárult, az új pedig már elkezdődött.
DZ: Ez az anyag felöleli a zenekar működésének a szárnypróbálgatás utáni korszakát. Ez konkrétan 1993 és 1997 közé tehető. Ezek a dalok remekül bemutatják milyen is volt a Trident a ’90-es években. Ez egy sűrített esszencia. Egyben annak a korszaknak a méltó lezárása, de egy híd is a jelenhez.
Nem olyan régen változás történt a zenekari felállásban. Az énekes posztról távozott Paszti. Mi történt pontosan?
GZs: Paszti saját bevallása szerint már „belefáradt az egészbe” – úgy általában… Az új dalokhoz nem igazán tudott hozzátenni. Nagyon sajnáljuk, mert alapvetően vele képzeltük el az újraindulást. Ezúton is köszönünk neki mindent, sohasem feledjük az együtt töltött éveket és azt, hogy együtt mit hoztunk ki a Tridentből. Tudjuk, velünk együtt sokan hiányoljátok majd őt, de azért még találkozhattok vele alkalmanként Trident koncerteken néhány dal erejéig.
DZ: Mikor újrakezdtük a zenekart, mindenkin egy rózsaszín köd ült. Ez a köd azonban, ahogy ez lenni szokott, feloszlott egy idő után. A mézeshetek elmúltak, és szembesülni kellett azzal, hogy az eltelt években minden megváltozott. A világ, az emberek, ezzel együtt mi is. Ez az élet rendje. Egyikünk sem az az ember már, mint ’95-ben. Mint a világon élő összes ember közül sincs senki, aki azonos korábbi önmagával. Ez így is van rendjén. Változunk. Paszti a Trident fénykorának az énekese volt. Vele együtt értük el, amit elértünk, közösen dolgoztunk meg érte. Sajnos a jelenben már ez a közös munka nem működött, sem emberi sem zenei szempontból. Dönteni kellett: akarunk-e továbblépni és folytatni a jelenkor körülményei és kihívásai között, vagy sem. Úgy döntöttünk, még van bennünk sok minden, amit meg akarunk mutatni, hogy folytatjuk. Alkotunk, létrehozunk ismét valami újat, valami fantasztikus világot. Ezt érzésünk szerint Attilával már nem tudtuk volna megtenni.
Kiben láttátok meg a lehetőséget a folytatáshoz? Mit tudhatunk róla?
DZ: Az új énekes, akire rátaláltunk: Papp Norbert, aki egyébként a Kabinláz nevű formációban is frontemberi szerepet tölt be. A sors nagyon kegyes volt hozzánk, mert mondhatnám, szinte az orrunk elé tolta Norbit. Ő egy olyan srác, akivel teljesen egy nyelvet tudunk beszélni, és zenei téren majdnem ugyanazokból a gyökerekből táplálkozott, mint mi. Bár sokkal fiatalabb nálunk abszolút megértjük egymást emberileg is. Óriási zenei alázat van benne. A zene neki nem csak egy „hobbi”, hanem egy éltető közeg, amin kívül nem is létezhetne. És ha már így akarta a sors az sem válik hátrányunkra, hogy egy fiatal, - és nem csak fiatalos - alkotni és azt bemutatni vágyó énekesünk van, aki mellesleg még énekelni is tud, és egyedi énekhanggal rendelkezik. Mindezeken túl elképesztően remek szövegíró is, sajátos és költői, de mégis közérthető szövegvilággal. Egy olyan ember, aki 100%-osan meg tudja fogalmazni és tudja tolmácsolni a zenekar világát.
Az új dalokat illetően változik-e a zenei stílusotok?
GZs: Igen. Amikor az újraalakulást bejelentettük, ki is mondtuk, hogy vissza kívánjuk hozni a 90’-es évek szellemét. Tehát már akkor tudtuk, hogy nem az „Újabb technológiák” vonalat visszük tovább, hanem a teljesen élő, hangszeres vonalunkat. Talán egy kicsit vissza is nyúlunk a gyökereinkhez, ami valahol felemelő érzés is a számunkra. Egyébként sem tudunk és nem is igazán akarunk olyanok lenni, mint anno 25 éve. Ma már más jön ösztönösen belőlünk és ez nem azt jelenti, hogy megtagadjuk a múltunkat, csak egyszerűen már nem azok vagyunk. Norbi belépése nem befolyásolja az új irányt, csak még inkább megerősíti, mert ő totálisan érzi, hogy mit akarunk és iszonyatosan magáénak is tudja. Inspirálja a zene, van mondanivalója is bőven és ez csak a kezdet!
DZ: Nyilván, ahogy korábban említve volt, a világ és az ember is változik. Nem ismételhetjük – és nem is akarjuk – önmagunkat ismételgetni. Ez a zenekar mindig is a bátor újítások híve volt úgy, hogy – ahogy Jóni a basszusgitárosunk gyönyörűen megfogalmazta – a hagyományokat, és az alapértékeket vigye tovább. Tehát senki ne várja, hogy egy újabb „Újabb technológiák” születik. Az már megszületett, még egyszer nem lehet és nem is kell megalkotni. Paul McCartney sem írt egy újabb Yesterdayt, hogy egy szerény példával éljek. Nyilván nem leszünk rap zenekar, sem metal, sem pop, sem népzene, de bármiből meríthetünk szabadon, mert ki és mi gátolna ebben? Nem akarunk skatulyákban gondolkozni. De maradunk ROCK zenekar, olyan aki tudja, hogy honnan jött és milyen értékeket kell továbbvinni, amit a mesterektől tanult. Ahogy a Rolling Stones ’74-ben mondta: „It's only rock and roll but I like itMilyen terveitek vannak a 2019-es évre? Koncertek, felvétel, klip, stb.
GZs: Úgy ahogy mondod… :) Az első klip dala a most készülő 4 számos EP nyitószáma, a többi nóta is készen van már és jelenleg is folynak a stúdiómunkálatok. Ezt követően lesz néhány koncert a megyén belül és a budapesti Clue zenekarral is tervezünk pár bulit. Tavaly a Dürerben játszottunk együtt először és nagyon jó párosításnak bizonyult minden szempontból. Közben már a nagylemez anyagát is rögzítjük, hiszen a dalok bő fele már totálisan kész! Az EP megjelenése után már „csorgatunk” az albumról is némi ízelítőt. Természetesen új klip is készül, méghozzá lehet, hogy egy tőlünk szokatlan stílusú számra. Még annyit, hogy mind az EP, úgy az album is minden szempontból igen változatos lesz, és hogy a jelenlegi felállással március 22-én Berettyóújfaluban találkozhattok először a „Szemét” fesztivál keretében megrendezett koncerten.
DZ: Rengeteg új dal született, amik már jócskán túl vannak az ötlet szinten. Ezt mindet szeretnék felvenni és a nagyközönség elé vinni, minden lehetséges formában és fórumon keresztül. „Lemezeken”, koncerteken, klipeken, mindenhol.
https://www.facebook.com/tridentzenekar
Készítette: Papp "Mysy" Mihály
Kelet Underground / 2019. február
www.keletunderground.hu
www.facebook.com/keletunderground
Rotting Christ
A portugál nyelvű, koncepciózus anyag az 1755-ös lisszaboni földrengésekről szól, amelyek a keletkezett cunamival együtt a város legnagyobb részét romba döntötték.
